Babát terveztek vagy már úton is van? Esetleg többgyermekes családként próbáltok egyensúlyozni a mai pénzügyi világban?

A családalapítás amellett, hogy fontos mérföldkő az életünkben, komoly érzelmi és pénzügyi döntés is. Hiszen a “majd lesz valahogy” hozzáállásra nem ajánlatos gyereket vállalni, ami már maga hosszútávú elköteleződést és rendszeres kiadást is jelent.

De miért kifizetődő tudatosan tervezni és mit tehetünk ennek érdekében?

Jelen cikk célja némi útmutatást és segítséget adni a fent említett helyzetben lévő fiatal pároknak, hogyan kezdjék el tudatosan a tervezést.

Mit is értek családi pénzügyi tervezés alatt valójában?

Ha a családi kasszát minden hónapban nullára kiürítjük, az olyan, mintha egy kötéltáncos alatt nem lenne háló. Egy váratlan betegség, munkahelyvesztés, nagyobb autójavítás vagy egy elromlott háztartási gép azonnali anyagi válságot okozhat. Éppen ezért fontos, hogy már a baba érkezése előtt elkezdjünk tartalékot építeni. Ideális esetben 3–6 havi megélhetési költséget érdemes félretenni (de 12 havi lenne a legideálisabb), ami fedezi a lakhatást, ételt, rezsit és alapvető kiadásokat akkor is, ha egyikünk bevétele hirtelen megszűnne. Ez elsőre nagy összegnek tűnhet, de ha minden hónapban akár csak kisebb, de rendszeres összeget különítünk el, akkor idővel meglepően stabil védőpajzsot építhetünk.

Oké, elkezdünk félretenni havonta egy kisebb vagy nagyobb összeget. De mégis mikor jöjjön a baba? Hová fog ő beférni, ha mi elkezdtünk félretenni? Mégis meddig tegyünk félre? Amíg összejön a 12 havi megtakarítás? És ha közbejön egy nagyobb költség és éveket tol a babaprojekten?

Természetesen az anyagi biztonság érdekében fontos, hogy a megfelelő pénzügyi alapok letétele utánra tervezzük a babát, de nyilván ne húzzuk végtelenségig az időt. Habár ilyenkor a nő általában évekre kiesik a munkából, jó, ha tartjuk a megbeszélteket. Ha azt beszéltük meg, hogy 3 évig minden hónapban félreteszünk, akkor ne verjük el a fennmaradt vagy váratlanul beérkező összeget nyaralásra, bulira vagy egy újabb elektronikai eszközre, hanem tegyük be a megtakarításba. Ha pedig letelik a megbeszélt idő, jöhet a baba. Valószínűleg addigra már összegyűlik annyi megtakarítás, ha tényleg lelkiismeretesen megtakarítottatok, amivel biztonságban érezhetitek magatokat.

Amikor pedig a várandós nő elmegy táppénzre, majd CSED-re és GYED-re, értelemszerűen csökken a család bevétele. Ilyenkor tehát jócskán meg kell húzni a nadrágszíjat, ráadásul úgy, hogy már nem csak a nő és a férfi igényeit kell kielégíteni a havi bevételből, hanem ott van az új kis jövevény, akinek ugyancsak vannak alapszükségletei. Eleinte csak ruha, játékok, pelenka és popsitörlő (esetenként tápszer), majd a hozzátáplálás megkezdésével ő is egyre többet kezd enni.

De a családi tervezés keretein belül értem például az időgazdálkodást és a közös célok felállítását is, mint pl. a közös otthon megteremtése.

Időgazdálkodás

Amikor családot alapítunk, már nem csak nő és férfi vagyunk, hanem anya és apa is. Két felelősségteljes felnőtt, akik már egy harmadik személyről, egy kisbabáról, majd kisgyermekről is gondoskodnak a nap 24 órájában. Aki mellett a közösen eltöltött minőségi idő és a randik értelemszerűen lecsökkennek. Ezután már jobban meg kell terveznünk a gyermekkel és az egymással eltölthető időt, ami munka mellett olykor igencsak nehéz tud lenni.

Közös célok – közös otthon

A saját lakás megszerzése évtizedekkel ezelőtt sem volt egyszerű, de ma sem könnyű. Már vidéken is több tízmillió forint egy családi ház, ha pedig megyeszékhelyen, nagyobb városban, Budapesten vagy az agglomerációban szeretnénk élni, a közös otthon 70-150 milliós tétel is lehet. Ezt már kimondani is sok, nemhogy előteremteni! Maga a 20-30%-os önerő összegyűjtése is megterhelő, akkor is, ha az összes létező családtámogatás és kedvezményes hitel elérhető a pár számára.

Végül sikerül! Megvan az önerő, a támogatások, a kedvezményes hitel…. és 20-30 évre elköteleződtünk! Bármi történjen, a hitel fizetése nem maradhat el, hiszen akkor elveszíthetjük az otthonunkat, amiért keményen megdolgoztunk! Egy esetleges válás, betegség, egy váratlan haláleset mind-mind újabb veszélyforrás!

És itt jön képbe a tudatos tervezés! Ha előre gondolkodtunk, és legkésőbb a család tervezésekor elkezdtünk rendszeresen megtakarítani, akkor a GYED időszaka, egy váratlan kiadás vagy betegség nem okoz problémát, tudjuk fizetni a hitelt addig, amíg egyenesbe nem jövünk. De mi van akkor, ha hónapról hónapra élünk egy fizetésből, mert nem terveztünk előre?…

Ebben az esetben a rengeteg bizonytalanság mellett egyre több veszekedés veszi kezdetét és eltávolodhatunk egymástól, megbomolhat a családi összhang!

Ezért fontos előre gondolkodni! Ugyanis a tudatosság nyugalmat és kiszámíthatóságot hoz a család életébe.

Most pedig nézzük a lépéseket!

Tehát mivel kezdjünk? Hogy építsük fel mindezt?

Először is üljünk le a párunkkal még a baba vállalása előtt átbeszélni, ki hogy képzeli el az elkövetkező 5 évet.

• Mikorra tervezzük a családalapítást?
• Amíg a nő otthon van a babával, a kieső jövedelmet hogyan pótoljuk?
  • Előre megtakarítunk?
  • Havonta mennyit?
  • Ugyanannyit teszünk félre vagy a fizetésünk arányában?
• Meddig tervezünk albérletben élni, mikor lenne ideális és reális a saját közös otthon megvásárlása?
• Mennyit tudunk havonta reálisan félretenni?
• Hol szeretnénk élni?
• Várhatóan mennyibe fog kerülni a közös otthon?
  • Hogyan teremtjük elő az előleget?
  • Támogatást veszünk igénybe vagy hitelt veszünk fel?
  • Vagy a kettő kombinációjával teremtjük elő a leendő otthonunk árát?
  • Támogatott vagy piaci hitelt van lehetőségünk felvenni?
  • Milyen egyéb lehetőségeink vannak?

Ez a beszélgetés legyen őszinte és minden részletre kiterjedő! Minél pontosabban látjuk előre a helyzeteket, annál kevesebb meglepetés ér majd.

Itt pedig visszakanyarodnék a legelső cikkre a blogon, amit itt tudsz elolvasni. Ha viszont nincs rá most időd, röviden összefoglalom a konklúzióját:

Költségvetés – a láthatatlan iránytű

Sokan azt hiszik, hogy költségvetés készítése csak spórolás-mániásoknak való, de a valóságban ez a családi pénzügyek GPS-e. Ha becsületesen vezetjük, megmutatja, hová folyik el a pénzünk, mikor és miből érdemes visszavenni és mikor lehet kicsit lazábbra engedni a dolgokat.

Ehhez készítettem egy ingyenesen letölthető családi költségvetés sablont, amit a menüben az ingyenes anyagokra kattintva értek el. Le tudjátok tölteni, saját magatokra szabhatjátok, így rendszeresen vezetve pontos képet kaptok az anyagi helyzetetekről.

📥 Családi költségvetés sablon letöltése

Most pedig menjünk egy kicsit távolabb az időben!

Váratlan helyzetek – felkészülten könnyebb

A legtöbb család életében előbb vagy utóbb jön egy olyan pillanat, amikor szükséges lehet áttervezni az addigiakat. Ez lehet kellemes meglepetés – például egy új munkahely vagy plusz jövedelem –, de sajnos sokszor inkább nehézség: egészségügyi probléma, hosszabb munkanélküliség vagy egy nagyobb, elkerülhetetlen kiadás. Ilyenkor a tudatos tervezés óriási előnyt jelent: nem kell kapkodni, hitelért rohanni vagy a családtól kölcsönkérni, hanem egyszerűen hozzányúlunk a vésztartalékhoz és nyugodtan, lépésről-lépésre oldjuk meg a helyzetet.

Hosszútávú célok – a jövő térképe

A családi tervezés nem ér véget azzal, hogy a baba megszületik és mindenki boldogan hazamegy a kórházból. Sőt, onnantól indul csak igazán! Gondolni kell a gyermek későbbi oktatására, esetleges különóráira, nyári táborokra vagy akár a saját nyugdíjunkra is. Ezek most távolinak tűnhetnek, de minél előbb kezdünk el félretenni rájuk, annál kevésbé érződnek majd tehernek a jövőben.

Záró gondolat

A tudatosság tehát nem egy szigorú, élvezeteket megvonó életforma, hanem egy nyugalmat adó rendszer, mely némiképp rugalmas is, és ami lehetővé teszi, hogy a család a valóban a fontos dolgokra koncentrálhasson. Amikor a mindennapok nem a pénzügyi aggódásról szólnak, hanem közös élményekről, tervekről és egymás támogatásáról, akkor érzi meg az ember igazán, miért is érte meg előre gondolkodni.